A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Fonálféreg eper férgek, Büdöske csatasorban, célpont a fonálféreg

A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búzaültetvényeinket gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolákzöldségnövényeinket paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is.

Eper leveleinek gyógyhatása és ellenjavallatai

Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis állatok szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek. Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön.

Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák fonálférgek szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak. Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik vírusvektorok vagy különbözõ baktérium- és gombabetegségeket is terjesztenek.

Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés  lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre. A betegség lehet a kórokozó elpusztítására tett kísérletnek, például immunpatológiai reakciónak a következménye is.

A fonálférgek kártétele következtében az egyes növényi kultúrákban több millió forintos termésveszteség is elõfordulhat. A fonálférgek között azonban hasznos fajok is akadnak, amelyeket a biológiai védekezésben egyre sikeresebben alkalmaznak a különbözõ rovarkártevõk ellen.

A gyermekek férgek elleni küzdelme. Fokhagyma tejjel a paraziták ellen Eper paraziták és küzdelem

Ezek a ragadozó entomopatogén fonálférgek talajokban élnek, és az itt elõforduló rovarokat, lárvákat pl. A növényparazita fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökereket vagy a gumót a gyökérgubacs-fonálférgek Meloidogyne fajok és a cisztaképzõfonálférgek Globodera fajoka törzset és a szárat a szárfonálférgek Ditylenchus fajoka leveleket a levélfonálférgek Aphelencnoides fajokmíg a virágokat az Anguina fajok támadják meg.

Lehetnek belsõ és külsõ élõsködõk egyaránt. Magyarországon nál több szabadon élõ fonálféreg eper férgek, ragadozó és növényi élõsködõ fajt mutatta ki, amelyek közül közel 30 a növényi kártevõ. A fonálférgek elleni védekezési lehetõségek közül elsõ helyen a megelõzés áll.

Eperkezelés férgek számára

Fontos a talajvizsgálat, a növényvizsgálat, a fertõzésmentes szaporítóanyag elõállítása. Agrotechnikai védekezési eljárások között megemlíthetjük a vetésforgók alkalmazását. Az egyes növényfajták eltérõen érzékenyek a fonálféreg fertõzésekre, ezért egyre nagyobb jelentõsége van a rezisztencianemesítésnek paprika, paradicsom. A kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye, bizonytalansága miatt egyre jobban háttérbe szorul.

A legfontosabb hazánkban elõforduló fonálférgek kártétele fonálféreg eper férgek alábbiakban foglalható össze: Gyökereken károsító fonálférgek cisztaképzõ-fonálférgek - Közönséges burgonya fonálféreg Karantén károsító.

ascaris tablettákból

Magyarországon hosszú ideig csak elvétve fordult elõ Keszthely,de az utóbbi években Pest és Nógrád megyében újra betelepedett. Kártétele következtében a burgonya gyökere elhal, tápanyag- és vízellátási zavarok lépnek fel, újabb, dús mellékgyökerek fejlõdnek.

A növény fejlõdésében visszamarad, gyenge, kevés szárat fejleszt, a levelek elsárgulnak, a gumók csenevészek maradnak. A gumókon másodlagos fertõzés következtében baktériumos és gombás fertõzések jelenhetnek meg Rizoctonia. Az ide tartozó fajok nõstényei cisztákká alakulnak át, amelyek a talajokban találhatók, és bennük a fonálférgek tojás formájában évekig képesek fennmaradni.

Védekezés: vetésforgó, a területen 5 évig nem lehet burgonyát termeszteni. A növény újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, amelyen fehér, késõbb barna ciszták láthatók. fonálféreg eper férgek

Hogyan lehet megszabadulni a paraziták népi módszereitől?

Éjjel a levelek általában magukhoz térnek. Védekezés: vetésforgó alkalmazása. Mivel melegkedvelõ fajokról van szó, üvegházi kártételük jelentõsebb. Kártételük következtében a növények, elsõsorban zöldségnövények gyökerein változó nagyságú, többnyire gomb alakú gubacsok jelennek meg amelyek nagysága akár mogyorószem méretû is lehetezek belsejében található a fehér színû nõstény.

Gumós növények esetében a gubacsképzõdés elmaradhat.

fonálféreg eper férgek

A fertõzött növény fejlõdésében visszamarad, erõs fertõzés esetén elszáradhat. Védekezés: szabadföldön vetésforgóval, üvegházban fertõzésmentes szaporítóanyag elõállításával, talajgõzöléssel és talajcserével lehet. Az érzékeny fajták termesztését kerülni kell. Az egyéb gyökérfonálférgek közül meg kell említeni a vírusvektor fonálférgeket, amelyek elsõsorban szõlõiskolákban veszélyesek.

Közvetlen kártételük, a gyökerek szívogatása nem veszélyes, de jelentõs szõlõvírusokat terjesztenek.

Enterobiasis

Súlyos fertõzés esetén a területen 5 évig ne foglalkozzunk szõlõtelepítéssel. Szárfonálféreg A legszélesebb körben elterjedt kártevõ, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen elõfordul, de legjelentõsebb kárt a hagymán és fokhagymán okozza. Az általa károsított növények tövének alja megduzzad, a levelek görbülnek, fodrosodnak, torzulnak, elsárgulnak, a csíranövény elpusztul. Védekezni ellene fertõzésmentes növények alkalmazásával vagy kiültetendõ dugvány melegvizes fonálféreg eper férgek, szabadföldön a területek gyommentességének biztosításával lehet.

Ezenkívül nem szükséges a három évig terjedő gyermekek és az ápoló anyák alapanyagainak előállítása.

Kártétele a gumókon jelentkezik, ahol kezdetben fehér foltok képzõdnek, amelyek késõbb kiüregesednek. A héj vékony, ráncos lesz, a gumó fokozatosan elrohad. A fonálférgek az férgek egy gyermeken a kezelés egy évében és beteg rész határán találhatók meg.

Fertõzésmentes szaporítóanyag vetésével a kártétel kiküszöbölhetõ. Jelenléte nehezen ismerhetõ fel.

fonálféreg eper férgek

A csiperkegomba micéliumait támadja meg, amely elpusztul, és a baktériumos fertõzés jelenik meg. Levélfonálférgek fonálféreg eper férgek Szamóca fonálféreg Több mint gazdanövénye van, elsõsorban a szamócán veszélyes. A károsított levelek deformálódnak, fodrossá válnak, elszínezõdnek.

A fertõzött levélfelületeket a vastagabb levélegek határolják.

A virágkocsány megvastagszik, megrövidül, a virágtengely sûrûn elágazik. A szamócatõ közepe lombtalanná válik. Védekezés: fertõzésmentes szaporítóanyag felhasználása. Búza-fonálféreg Az õszi búzában fordul elõ. A monokultúrás termesztés elõsegítette a fertõzését. A fiatal levelek töve megduzzad, a levelek csavarodnak, a szár megrövidül. Éréskor a kalászokban a szemek helyén a búzaszemnél kisebb sötét színû, gömbölyded gubacsok fejlõdnek ki, amelyekben több száz fonálféreg található.

Ezek a talajra hullva, képesek több évig életképesek maradni. Védekezés: vetésváltással lehet ellene védekezni. Nádasy Miklós.