Parazita vakbélgyulladásban

A tenyésztett vadmadarak leggyakoribb parazitái 2.

Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak

Ostoros véglények Az ostoros véglények a madarak emésztőcsövének gyakori lakói. Kóros elváltozásokat igen ritkán, általában fácán- és fogolytenyészetekben okozhatnak. Parazita vakbélgyulladásban akkor, ha a madarak szoros közelségén túl egyéb, a higiéniai viszonyokat kedvezőtlenül érintő okok is jelen vannak.

Fácánok bél-trihomonadózisa Fiatal, növendék 2—4 hetes fácánok között olykor elhulláshoz is vezető hasmenést okoz. A betegség gyakran társul takarmányozási hibákhoz, amikor a bélcsatornában az egysejtű parazita elszaporodásához a kedvező körülmények nyálkahártyahurut, a pH lúgos irányú eltolódása kialakulnak.

Parazita vakbélgyulladásban phasiani nevű ostoros parazita vakbélgyulladásban, amelyet az idősebb madarak tünetmentesen hordoznak. Nem jellemzőek. A tartós, vízszerű hasmenés következtében a madarak gyorsan lesoványodnak és legyengülnek. Ilyenkor gyakran látni bizonytalanul mozgó, imbolygó egyedeket, amelyek hamarosan elpusztulnak. Az erősen lesoványodott madarak bélcsatornája feltűnően halvány, a nyálkahártya elvékonyodott, áttetsző, a vakbélben vízszerű folyadék található.

A betegség jelentkezése esetén dimetridazol-tartalmú készítményt szükséges adni.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

Az ivóvízben adhatókat pl. Dimetrivall részesítsük előnyben, továbbá folyamatosan vizet kell biztosítani a hasmenés miatt kiszáradó madaraknak. A betegség megállapítására laboratóriumi vizsgálatot kell kérni, amelyet a klinikai tüneteket mutató, még élő madárból, laboratóriumban vett minták vizsgálatával lehet eredményesen elvégezni.

Begy-trihomonadózis Kórokozó. A Trichomonasgallinae. Házigalambok és különféle gerlék között okoz főleg fiókakorban, klinikai tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést.

Fácán- és fogolycsibék között megbetegedést nem okoz.

Ritkán más fajú, vadon élő madarak között is előfordul. Az egysejtű parazita a kifejlett galambok gerlék bélcsatornájának természetes lakója. Fertőző vakbél- és májgyulladás hisztomonadózis A fácánokban viszonylag ritkán, szórványos jelleggel előforduló megbetegedés. Parazita vakbélgyulladásban betegség iránt különösen érzékeny a növendék pulyka, a páva, de kedvezőtlen körülmények között a fácán és a fogoly is megbetegszik.

Víziszárnyasokban nem idéz elő elváltozást. A betegséget a Histomonasmeleagridis nevű ostoros véglény okozza, amely az apró parazita vakbélgyulladásban sérüléseken durva rostú takarmány át jut a vakbél falába, illetve a keringéssel a májba.

A kórokozó behatolását esetenként a vakbélférgek Heterakis sp. Leggyakrabban a nyolc-tíz hetes fácánokban fordul elő. A parazita vakbélgyulladásban a szárnyukat lógatják, hasmenés figyelhető meg, elesettek. A betegség több napig parazita vakbélgyulladásban elhúzódhat. A vakbelek nyálkahártyáján ujjbegynyi, ovális, esetenként összefolyó elhalás, illetve bélfal-megvastagodás, a májon kerek, besüppedő, koncentrikus rajzolatú, ujjbegynyi nagyságú gócok figyelhetők meg A vakbeleken parazita vakbélgyulladásban a májon lévő elváltozások ritkán külön-külön is előfordulhatnak.

Szükség esetén dimetridazol tartalmú takarmányok pl. A szórványos esetek kezelésének költségei meghaladhatják a parazita által okozott kár mértékét. A különböző korosztályú madarak lehetőleg ne keveredjenek a nevelés során. Spórás véglények 2.

Fácánok vékonybél kokcidiózisa A kokcidiumok sejten belüli élősködők, parazita vakbélgyulladásban a növekedésük során a sejteket károsítják. Legtöbbször fajspecifikusak, vagyis más madárfajt nem fertőznek meg. Természetes körülmények között a kokcidiummal fertőzött madarakban nem alakul ki a betegség a kokcidiózis tulajdonképpen a folyamatos újrafertőződések sorozatamert a madarak közötti szoros kontaktus hiányzik, ezért a fertőzéses immunitás kialakulhat.

Jelentősége a fácánnevelés során akkor van, amikor a fácáncsibéket nagy számban zsúfoltan tartják mélyalmon, és az alom az ürülékkel elszennyeződött. Az Eimeriaphasiani nevű spórás véglény. A fácánokban ezenkívül még több kokcidiumfaj 6 él, melyeknek jelentősége az E. A fogolyban két faj található, ezek megbetegedést általában nem okoznak.

A cérnagiliszta fertőzés tünetei és kezelése

Az enyhébb fertőzöttség tünetmentes. Ismétlődő, enyhébb fertőződés után immunitás alakul ki. Betegség általában hetes életkortól fordul elő.

Erős fertőzöttségnél, és parazita vakbélgyulladásban a tartási körülmények a sorozatos újrafertőződésnek kedveznek, bélhurutot figyelhetünk meg.

Hasi kiszélesedés bél paraziták

A madarak étvágya csökken, vízfogyasztásuk növekedik és elhullások is előfordulnak. Ez azonban sohasem ölt olyan méretet, mint amilyen a baromfitenyésztésben ismert. A kitágult falú vékonybélben Vérzés általában nincs, szemben a baromfival.

A betegség megállapításához laboratóriumi vizsgálat szükséges.

Gondos takarmányozás és vitamin- A-vitamin- ellátás mellett ritkán jelentkezik. Amennyiben az elhullások okaként megállapítható, a baromfitenyésztésben használatos szerekkel Neophykokcin, ESB3 stb. Ionofor szereket ne használjunk a fácánok egyedi érzékenysége miatt. Amelyik tenyészetben a betegség előfordul, szükség lehet olyan takarmányok folyamatos etetésére is, amelyek preventív gyógyszert tartalmaznak.

Férgek 2. Fácán és fogoly galandféreg-fertőzöttsége A galandférgek fehéres színű, lapos, szalagszerű élősködők. Testük három részből áll. A kicsi parazita vakbélgyulladásban scolexa rövid nyak és az ebből fejlődő és egymáshoz kapcsolódó, lapos ízek proglottis láncolata.

Emésztőcsövük nincs. Fejükkel a bél falához tapadnak, a parazita vakbélgyulladásban végéből leváló ízekben található peték az ürülékkel kerülnek a külvilágra. Nagyságuk igen változatos, néhány millimétertől több centiméteres emlős fajokban több méteres is lehet. Fejlődésükhöz egy vagy két köztigazda szükséges.

Bélféreg tünetei

A vadmadarakban számos fajjal találkozhatunk. Kórtani jelentősége a zárttéri tenyésztésben csak néhány fajnak van, amely a tenyészetekben tömeges fertőződést, ezáltal klinikai tünetekben parazita vakbélgyulladásban megnyilvánuló megbetegedést és elhullást okozhat.

A fácán- és fogolytenyészetekben egy-két galandféregfajnak van jelentősége. Leggyakrabban a maximum 20 cm hosszú és mm széles Railletinafriedbergerivel találkozhatunk.

Navigációs menü

A galandféreggel a madarak az utónevelőben fertőződnek, amikor a galandféreg köztigazdáit hangyákat, bogarakat elfogyasztják. A fertőződés leggyakrabban csak szórványos, és a vékonybélben található galandférgek száma is kevés.

Amennyiben erős fertőződés következett be — főleg fiatal madarak esetében — bágyadtságot, étvágytalanságot figyelhetünk parazita vakbélgyulladásban. A madarak tollazata borzolt, fokozatosan lesoványodnak, vérfogyottá válnak és folyamatosan el is pusztulnak.

Az erősen lesoványodott madarak bélcsatornája kitágult, és a savós hártya felől is jól láthatóak a halvány rózsaszínű, parazita vakbélgyulladásban a bél üregét teljesen kitöltő galandférgek A bélcsatorna nyálkahártyája kipirult, gyulladásos.

A megelőzés szempontjából fontos az általános higiéniai szabályokat betartani. A súlyos fertőzöttség kialakulásakor takarmányba kevert antiparazitikumok albendazol- mebendazol-tartalmú készítmények stb. Gyógykezelésnél állatorvos tanácsát kérjük ki.

Fonálférgek A fonálférgek nagy többsége vált ivarú, alakjuk és hosszuk változatos. Fejlődésük embrionális általában a nőstények testében és posztembrionális szakaszra osztható. A posztembrionális szakasz fajonként eltérően a külvilágon vagy a köztigazdában, majd a végleges gazdában fejeződik be. Léteznek olyan fonálférgek is, amelyeknek csak embrionális fejlődési szakasza van. A parazita életmódot folytató fonálférgek madarak esetében parazita vakbélgyulladásban emésztőcsatornában és a légcsőben találhatók.

120 nap alatt a bél körül

Jelentőségük eltérő. Közülük néhány fontosabbat ismertetünk. Légcsőférgesség A volier-ben nevelt fácánok és foglyok között, különösen fiatalabb korban, megbetegedést és számottevő elhullást okoz. Szezonális jellegű, mert jelentkezése a csapadékos időjárás utáni giliszta-aktivitással függ össze. A Syngamustrachea vérszívó féreg. A légcső nyálkahártyájához erősen tapadó, Y alakban párban lévő, vörös színű férgek.

Izomvédekezés: enyhe nyomással legyőzhető, mértéke a gyulladás mértékével általában arányban van. Ha deszkakemény has van, az már a hashártyagyulladás peritonitis jele. Has nyomásérzékenysége Direkt jel: a jobb oldali elülső-felső csípőtövis és a köldök között, valamint az ellenoldali csípőtövis között húzott egyenes és az egyenes hasizom külső széle által parazita vakbélgyulladásban háromszög Iacobovici-háromszög nyomásérzékeny. Ennek a háromszögnek a szélein néhány kulcsfontosságú pontot írtak le: McBurney-pont: a csípőtövis és a köldök között húzott egyenes külső és középső harmad határán van.

A nőstény 15—30 mm, a hím 2—6 mm hosszú.